A MTA-AVKF kutatócsoport kutatási eredményei azt jelzik, hogy a fejlesztő játékok, gyakorlatok nem épülnek be szervesen az iskolai tanulási folyamatba. A továbblépésben a módszertani anyagok rendszerét a digitális technikával kombinálva fejlesztjük. https://www.cogniplay.com

A korábban már bemutatott CogniPlay egy 4–10 évesekre célzott, új generációs STEAM modell, amelyben a játék maga a tanulás tere, nem kiegészítő elem. Gondosan tervezett fizikai és digitális játékokat alkalmazunk megtervezett módon; a tanulási folyamat ívet: Felmérés → Játék (Megértés és Általánosítás) → Gyakorlás és Mérés → Fejlődés. A modell illeszkedik a mai iskolai struktúrákhoz. Összetevői – játékok, feladatbankok, módszertani útmutatók – önállóan is használhatók, ugyanakkor koherens rendszerként egymásra építhetők, lehetővé téve a fokozatos bevezetést (modul → témakör/egység → évfolyam → iskola). Az ökoszisztéma egymással összekapcsolt doménekre épül: PlayMath (aktuális fókusz), PlayWord, PlayAbility, PlayAgility, PlayScience, PlayArt, PlayCraft, PlaySocial; a játékok ezeket szándékoltan kapcsolják össze, hogy a fogalmak cselekvésen, mozgáson és szociális interakción keresztül épüljenek és legyenek átvihetők. A CogniPlay tanulás előtt és annak folyamatában is felméri, és szükség esetén fejleszti a tanulást megalapozó képességeket tanári felülbírálati joggal és kontrollal. A rendszer által gyűjtött adatok anonim módon elérhetők lesznek diák, szülő, pedagógus és kutató számára.

A minőség és a fenntartható terjeszthetőség érdekében a CogniPlay intézményi partnereket keres – elsősorban tanárképzéssel foglalkozó szervezeteket – Regionális Módszertani központok létrehozására és működtetésére.

Benyújtottunk egy a korai tanulási képességméréssel kapcsolatos cikket a „Journal of Digital Learning in Teacher Education” című folyóiratba „Promoting Teacher Adoption of a Digital Tool for Early Mathematics, Language, Technology Learning Assessment: Insights from the Sensory Motor and Cognitive Profile Test„ címmel. A kézirat azonosítója UJDL-2025-0112. A cikk témájának alapja, hogy a technológia fejlődése növelte a pedagógusok hozzáférését az oktatást segítő digitális eszközökhöz, mégis alacsony az alkalmazásuk, mivel a fejlesztések gyakran nem illeszkednek a tanárok gyakorlati igényeihez. A kutatásban a SCPT teszt példáján keresztül vizsgáltuk, hogyan támogatható a digitális eszközök elfogadása a korai oktatásban. Az eredmények szerint a pedagógusoknak átfogó szakmai támogatásra, kulturálisan releváns technológiai megoldásokra és világos pedagógiai indoklásra van szükségük. A tanulmány hozzájárul az emberközpontú, fenntartható oktatástechnológiai fejlesztésekhez.

Nyomdakész a kutatásunkban használt módszertani anyagok gyűjteménye, amely a Móra Kiadó és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola közös kiadásában szeptember végén jelenik meg. A kötetet az októberi Kisgyermeknevelési Konferencián Vácon mutatjuk be.

A keresztény neveléssel foglalkozó nemzetközi online kutatási folyóirat, az Educatio, a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Szövetségének (IFCU) kutatási szektorával együttműködve „Az oktatás a remény cselekedete? A katolikus oktatás szereplői és a Globális Nevelési Egyezmény” címmel felhívást tett közzé:

„Egy olyan világban, amelyet számos válság – társadalmi, környezeti, gazdasági és spirituális – ráz meg, az oktatás még mindig reményt adhat? Ferenc pápa Globális Nevelési Egyezményének hátterével az Educatio 16. száma arra hívja a tanulmányírókat, hogy járják körül, hogyan válaszolnak a katolikus oktatási intézmények az alap-, közép- és felsőoktatás szintjén erre a felhívásra.”

Erre a felhívásra jelentkeztünk és kaptunk lehetőséget a kutatásunk publikálására.

A módszertani fejlesztések egyik digitális megoldása a tanulókártyáknak a tanórákon társasjátékokban való alkalmazása. A gyakorlatban már bevált eljárást továbbfejlesztettük, és a kártyák tesztelését szélesebb körben is megkezdtük.

Dr. Forstner Bertalannál lehet jelentkezni a módszer kipróbálására: Forstner.Bertalan@aut.bme.hu

A MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programban való részvételünk ez év augusztusában zárul. A kutatásunk azonban folytatódik. Felkértük a kutatásban résztvevő tanítókat, hogy a diákjaik követésében vegyenek részt. Az most ősszel a negyedik osztályt kezdő gyerekek már csoportosan is tesztelhetők az online Szenzomotoros és Kognitív Profil Teszttel. Ezért a tanítóknak sokkal könnyebb dolguk lesz.

Problémát jelent, hogy több tanítóváltás volt, vagyis a kutatásba bevont osztályokat már több helyen nem az eredeti tanító vezeti. Reményeink szerint így is sikerül elég sok gyermeket követni. A jövő évtől kezdve ez már nehezebb lenne, mert a felsőtagozatba lépve az osztályok jelentősen átalakulnak. Gyerekek iskolát váltanak, például nyolcosztályos gimnáziumban folytatják a tanulást. Emiatt fontos, hogy még most sikerüljön a követésben adatokat nyernünk, hiszen így ezekről a gyerekekről az iskolakezdéstől kezdve az alsó tagozat végéig lesz információnk.

Ebben az évben kutatócsoportunkat Kökényesi Imre, Micskei Bernadett és Szűcs Antal Mór képviselte a MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program mátrafüredi workshopján.

Kökényesi Imre „A tanulási környezet átalakítása – Most játszunk, vagy tanulunk?” címmel tartott előadást szombat délelőtt.

A MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program támogatásával folyó kutatásunkból több újabb kutatási-együttműködési projekt alakul ki. Az egyik az óvó- és tanítóképzés területén, a téma a matematikai gondolkodás fejlesztése a tapasztalat alapú tanulás által. Április 29-én tartottunk egy speciális műhelymunkát az Apor Vilmos Katolikus Főiskola ebben a témában érintett oktatói és rektora részvételével. Az általunk bemutatott megoldások találkoztak a rektor és az oktatók elképzeléseivel, így reményeink szerint kutatási együttműködés indul, amelybe a Váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága is bekapcsolódik

A kutatás folytatásaképpen elindult több pedagógusokból, gyógypedagógusokból, pszichológusokból és diákokból álló kutatócsoport. Az 1. témán, a viselkedés problémák területen három egymással kapcsolódó csoport dolgozik: a problémák klasszifikációja, a problémák felmérési protokolljának kidolgozása és a gyakorlati alkalmazás csoportok kezdték meg a munkát.

Emellett az ujjtudatosság behatóbb vizsgálata is elindult, egy online kéz- és ujjtudatosság teszt kidolgozásával Kökényesi Imrével és a téma iránt érdeklődők csoportjával.

A mai napon már egy kiadóval tárgyaltunk, hogy könyv és online formában is megjelenhessenek a projekt során alkalmazott, és a pedagógusok tapasztalatait is beépítő módszertani anyagok.

A terv szerint kilenc egység a szenzomotoros, beszéd és gondolkodás fejlesztésére, vagyis a kognitív területre irányul, három a térszervezést, és egy átfogó egység a tanulásszervezést célozza.

Ez az arány követi a pedagógusok módszertanválasztási preferenciáit. Bár tisztában vagyunk azzal, hogy a tér- és tanulásszervezés módszertana legalább annyira fontos, mint maga a kognitív fejlesztésnek a tanórákba való beépítése, de a projekt során kiderült, hogy milyen irányban várnak a tanítók szakmai anyagokat.

A kiadványban mindazonáltal erősen hangsúlyozzuk, hogy a fejlesztő tanításhoz szükséges tanulási környezetben egyensúlyban kell legyen a három terület.